szulejmán,másképpen!meg írtam a sorozatot saját elkébzelésem szerint! :)
:)
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
szulejmán
1.évad 1.rész
(1520) Ibrahim megérkezik Mahidevranhoz és Musatafa herceghez Manisába,hogy a Topkapyba vigye őket.Ibrahim köszönti a szultánát,mire az közli hogy ő már nem Mahidevran,hanem Gülbahar Szulejmán szultán akaratából. Ibrahim megdícséri Gülbahar gyűrűjét,majd Gülbahar mosolgva mondja hogy szulejmántól kapta,és hogy reméli nem sokára ráveheti a szultánt arra hogy,feleségül vegye.Ekkor épp megérkezik Gülbahar kísérete és a kis Mustafa.Az úton kiabálást hallanak.3 lányt,hurcolnak a rabszolgakereskedők.Gülbahar megállítja a kocsit.Ibrahim Gül agával kiugrik,és megkéri a kereskedőket hogy szépen bánjanak a lányokkal,viszont azok fölényeskedni kezdenek,mire Ibrahim a földre taszítja őket,és követeli tőlük hogy adja nekik ingyen a lányokat.Az egyik lány nagyon megijed.Amikor meg látja a lány,hogy a bottal fejbe akarják vágni Ibrahimot,egy kővel leüti a kereskedő fejét.Ibnrahim pedig magukkal viszi a 3 lányt.Ibrahim megköszöni Aleksandrának hogy megmentette őt,és aztán a lány és megköszön neki mindent.Később mind megérkeznek a palotába.Ibrahim a szultánhoz indul,és közli vele hogy rendben meghozta Gülbahart és Mustafát.Valamint hogy a hárem bővült 3 új lánnyal,akiket ma találtak.Gülbahar a Validéhoz megy.Üdvözlik egymást.Majd meg érkezik Hatice szultána is.Mind örülnek egymásnak.Mustafa már nagyon szeretné látni az édesapját.Szuljmán Ibrahimnak mesél érzéseiről,miszerint fél,hogy most hogy ő lett a szultán nem fog jól uralkodni.Ibrahim megnxugtatja,hogy ettől ne féljen mivel Manisában is remekül teljesített,és mellesleg ő is mindig vele lesz.Gül aga bevezeti a 3 új lányt a hárembe.Gül int Gülsának hogy új lányok érkeztek.Aztán Gülsa és Gül figyemeztetik a háremet,hogy Mahidevrán új neve Gülbahar,és hogy csak így hívhatják.Afife asszony is fogadja az új lányokat,majd értesiti Canfedát hogy vigye őket a mosdóba.Aleksandra,azon gondolkodik közbe hogy mi lehet a családjával,majd Esma zökkenti ki őt kérdésével,azzal hogy mi lesz most velük?A 3 lánynak,meg alázó vizsgálatokon kell keresztül menniük,amit legkevésbé Aleksandra visel el.Aleksadra Canfeda Kalfát kérdi hogy mi lesz velük?Canfeda közli vele,hogy próbáljon meg beilleszkedni,és ugy hamarosan kedvenc vállhat belőle majd.Aleksandra megkéri a nőt,hogysegítsen neki mindenben,és hogy majd jutalmait mind neki szolgálja.Canfeda asszony mosolyog rajta...Gülbahar este megkéri Gülsat hogy rendzenn mulatságot érkezése tiszteletére.Gülsa szerint ehez kell a Valide belegyezése is.Gülbahar azt válaszolja hogy nem szükséges,mert ő a szultán asszonya,így egy szava van VALIDÉVAL.A kis Mustafa játék közbe elszólj anya szavait,miszerint mikor ő szultán lesz ő lesz a legfontsabb a palotba,és hogy mindenmásképp lesz.Validénak nem tetszik,hogy Gülbahar ilyeneket beszél.Szulejmán Validéhoz megy,mikor megtudja hogy fia nála van.Hatalmas öleléssel üdvözlik egymást.Valide lenti zajokra lesz figyelmes.Ekkor lép be Afife asszony aki közli Validéval,hogy oda lent mulatság folyik a hárembe Gülbahar parancsára.Valide dühös lesz.Lent ahogy Aleksandra Gülbahart figyeli megkérdi Canfeda kalfát,hogy ki az a nő,ugyan is ő mentette meg Ibrahimmal.Canfeda közli vele,hogy ő Gülbahar szultána a szultán kedvenc asszonya,és Mustafa herceg,a trónörökös anyja.Aleksandra arról álmodozik hogy ő is gyermeket szül egyszer a szultánnak,de a kalfa leállítja,hogy felejtse el,mert a szerelem Gülbaháré.Aztán belép a Valide aki lesyídja Gülbahart amiért,nelküle rendezi a háremet,mert a hárem az ő írányítása alatt van.Szulejmán Asszonya mellé áll,mire Valide távozik.Az egész hárem elkezd pletykálni a történtekről,de Afife asszony leállít mindenkit.Később Valide elindul Gülbahárhoz beszéljen vele.Majd meghallja mikor Gülbahar Gülsának áradozik arról,hogy a szultán mellé,állt és ahogy azt tervezi hogy kiveszi a kezéből az írányítást a hárem felett.(Mármint Valide kezéből).Valide döhüsen távozik.Hatice aról álmodozik hogy milyeen jó volt Bali bey társasága,de azóta nem látta mióta elhagyták Manisát,amiért szulejmán,a bátyja trónra lépett.Gondolatait kis huga Sah,szakítja meg azzal hogy fonja be a haját.Reggel Valide a háremnél elhaladva Gülbahar szavain tanakodik,majd rosszul lesz.Aleksandra látja hogy nagy a baj,és eyedül ő tudja hogy kell újra éleszteni.Aleksandrának hála Valide biztonságba kerül,és Gülfem fel viteti szobájába.Canfeda szerint Aleksandra ezért jutalomban részesül még.Canfeda értesiti Ibrahimot az eseményekről,aki szól a szultánnak.Canfeda szól Aleksandrának hogy valide várja őt.Valide meg kérdi a nevét,majd meg köszöni neki,amit tett,és megkéri hogy most maradjon mellette.Ekkor lép be a szultán.A valide elmondja hogy kinek köszönheti életét.Aleksandra elbűvölően nézi a szultánt,és az ugy szintén nézz vissza.Valide észre veszi hogy izzik köztük valami,és elmosolyodik.Gülfemnek nem tetszik a jelenet,ezért közli Aleksandrával,hogy mostmár távozhat.Aleksandra kifelé,végig a szultánra nézz,mélybenyomást téve.Aleksandra találkozik Ibrahimmal.Ibrahimnak nagyon tetszik a lány,amit kiis fejezz bókjával,majd megcsókolná a lányt,de az vissza utasítja.Ezzel Ibrahim büszkeségébe tiport.Valide hatalmas tervet eszel ki később.Hívatja Affifét.Gülbahar elkezd készülődni,mivel csütörtök van,és ez az ő napja a szultánnal.Affie szól Aleksandrának hogy ma este ő fog táncolni a szultánnak.Aleksandra nagyon meg örül.Megkéri Canfedát hogy tanítsa meg táncolni.Aleksandra bent táncol a szultánnak,a szultán nagyon érdeklődve figyeli Aleksandrát.Gülbahar az ajtóba hallja az agáktól hogy egy háremhölgy van a szultánnál,aki táncol.Gülbahar sírva szalad validéhoz,hogy kérdőre vonja,mivel csütörtök az első asszony estje.Viszont Valide el küldi annyival,hogy nincs kötelessége magyarázkodni neki,mivel a hárem az ő írányítása alatt áll.Aleksandra megkapja a lilakendőt.Afife közli vele a Valide parancsát.Titokban kell tartania az éjszakát midenki előtt,valamint nem fog külön szobát kapni,hogy megvédhessék Gülbáhártól.Aleksandra megígéri hogy nem fog eljárni a szája.Aleksandra reggel Esmának dícsekszik a kendővel,de meg kéri a lányt hogy nehogy szóljön valakinek.Esma meg ígéri hogy hallgat.Gülbahar utasítja Gül agát,hogy kérdezze meg Afifét hogy segíthet-e az ágyas esti felkészítésére.Gül megkérdi Afiéfét,de az nemleges választ ad,így Gül nem tudja meg hogy ki a titkos ágyas.Hatice a kertben sétál kishúgával Sahhal,és eszébe jut a rózsákról mikor Bali beytől rózsákat kapott.Aleksandra már nem bírja a bezártságot ezért Gülbahar szolgálóival kiszökik kicsit a kertbe ahol megpillantotta Mustafa herceget.
-szolgáló:Hercegem, elég a játékból. A Valide látni szeretne, és megkért minket, hogy vigyünk téged elé – szólt az egyikük.
-Mustafa:Csak még pár percet! – rimánkodott a kis trónörökös, mire a lányok beleegyezően bólintottak.
Aleksandra ezt látva elmosolyodott és vissza rugta a labdát a hercegnek.
A herceg meglepődve pillantott Aleksandrára,az pedig üdvözölte.Mustafa elmosolyodott,majd kiskezével hívogatta a Aleksandrát.Szulejmán teraszáról követte az eseményeket,mosolyogva.
-Mustafa:Hogy hívnak?
-Aleksandra:Aleksandra vagyok hercegem
- Ez nem török név. Gyaur vagy? – kérdezte inkább kíváncsian, mintsem elítélőn.
Aleksandra gondolta:em úgy, mint az őt felügyelő lányok, akik viszont megvetően pillantottak rám. Nem akartam hazudni a kis Mustafának, de azt sem akartam, hogy ne kedveljen a vallási nézeteim miatt, úgyhogy ezt válaszoltam:
- Nem, hercegem. Megtértem, csupán ragaszkodok a nevemhez.
A kisfiú felpislogott rám. Néhány másodpercig hallgatott, majd lepillantott a labdájára.
- Nem, hercegem. Megtértem, csupán ragaszkodok a nevemhez.
A kisfiú felpislogott rám. Néhány másodpercig hallgatott, majd lepillantott a labdájára.
Mustafa és Aleksandra játéka:- Játszol velem egy kicsit?
- Szívesen – mosolyogtam. Hogy is mondhatnék ellent egy hercegnek?
- De ne sokáig! A szultán nagyasszonyhoz kell mennem! – szabta ki a feltételt.
- Rendben, egy pár perc játék, az még belefér – kuncogtam fel.
Talán nekem is jót fog tenni; végre megrugdoshatok valamit.
Mustafa megindult, és elrúgta a labdát. Én utánaszaladtam, és gyengéden visszataszítottam azt a trónörökös felé a lábammal. Így folytattuk ezt kacagva, miközben öntudatlanul elsodródtunk a palota belső kertje felé.
- Te nem olyan vagy, mint a többi lány – közölte velem a megállapítását futás közben.
- Miért, milyen a többi lány? – kérdeztem, miközben elrúgtam a labdát.
- Ők sosem játszanak velem, mert félnek, hogy összegyűrik a ruhájukat. De te szereted jól érezni magad – küldött felém egy tündéri mosolyt. Megolvasztott.
- Tudod, van két kistestvérem. Az otthonomban sokat labdáztam velük – meséltem neki önfeledten, és ahogy felrémlett előttem a két kis ördögfióka arca, iszonyatos honvágyam támadt. Oly’ sok idő eltelt... Vajon mi lehet velük? Mi lehet anyámékkal? Bízok benne, hogy épségben elmenekültek, és most is együtt vannak valahol. Biztosan azt hiszik, meghaltam. Bár, talán édesanyám tudja, mi lett a sorsom.- Hoppá – nyilvánultam meg, amikor a játékszer nem esett vissza, csupán a madarak rebbentek szét, és néhány levél hullott a földre.
A hercegre pillantottam, akinek fekete szemecskéi csalódottan pillantottak a magas fára, melynek két vaskos ága közé szorult a labdája.
- Ne aggódj, felmegyek érte! – mondtam rögtön, hiszen az a bánatos szempár az elevenembe vágott.
- Hogyan? – pislogott értetlenül.
- A testvéreimmel gyakran jártunk így. Muszáj volt megtanulnom fát mászni.
És már kaptam is le a cipellőimet. A fához sétáltam, megkapaszkodtam két alsó ágban, majd felhúztam magam. A labda egy felsőbb ágon akadt, ami már elég magasan volt, de én tapasztalt mászóként csimpaszkodtam fel, és pár pillanat múlva már ki is szabadítottam a játékot a fogságból.
Mustafa boldogan kapta el, majd felpillantott rám.
- És hogyan jössz le?
- Ahogy feljöttem, hercegem – feleltem egyszerűen.
Közben a két lány megelégelte a várakozást, és közölték, hogy most már aztán tényleg el kell kísérniük a trónörököst a Validéhez.
- Le ne ess! – mondta búcsúzóul a herceg, majd rám mosolygott, és integetve a szolgálólányok után ment.
- Nem fogok! – kiáltottam vissza, ám ez a kijelentésem elhamarkodottnak bizonyult. Ugyanis amikor az alsó ágra léptem, az váratlanul reccsent egyet. Még épp időben kaptam vissza a lábam, és kapaszkodtam meg a fatörzsben, különben az ággal együtt zuhantam volna a földre.
Nagy szemekkel pillantottam le. Nem volt több alsóbb ág, ami segítségével lemászhattam volna, ahhoz pedig túlságosan magasan voltam, hogy leugorjak.
- Ó, a fene essen belé! – mérgelődtem, de aztán ahogy tudomásul vettem a helyzetet, elkezdtem pánikba esni. Hogy a csudába jutok le innen?
A herceg után néztem, azonban már nem láttam őt a távolban.
- Ne, ne, ne...! – pánikoltam be végképp. Szerencsére a palota kertbe vezető ösvényénél megpillantottam Gül agát. Már éppen elkiáltottam volna magam a segítségéért, amikor is észrevettem, hogy valaki más is van vele, és őt kíséri be a kertbe. Rémülten bújtam a fatörzs takarásába. A két férfi tőlem nem messze állt meg.
- Itt várakozzon, kérem. Ibrahim pasa nemsokára megérkezik – hajlongott az aga, majd visszaindult. Ledermedtem.
Ibrahim idejön? Na nem, nem! Le kell jutnom innen, mielőtt ez megtörténik!
Félénken pillantottam az ismeretlenre. Fiatal, magas és jóvágású férfi volt, arcán igencsak dicséretre méltó sötét bajusszal. Az oldalán kard hevert. Tehát katona. Viszont nincs egyenruhában, és a fővezírrel találkozik a palotában, úgyhogy biztosan nemes. Merjem a segítségét kérni?
Remegni kezdtem, így erősebben kapaszkodtam, miközben még mindig bujkáltam, viszont szerencsétlenségemre a férfi váratlanul felpillantott. Egyenesen rám.
- Jó onnan a kilátás, asszonyom? - kérdezte vigyorogva, éppen csak nem nevetve.
Elmosolyodtam zavaromban.
- Igazán mesés, de már egy kicsit unalmassá vált. Hiányolom az anyaföldet - nevettem el magamat kínosan. A férfi vigyora kiszélesedett, majd alám lépett.
- Hadd segítsek lejönni.
- Lekötelezne, uram. - Haboztam. - De hogyan?
- Ugorjon csak bátran, majd én elkapom.
Idegesen haraptam az ajkamba. Komolyan mondja? És hogyha közben megütöm? Vagy hogyha nem kap el?
Gyorsan megvolt a válasz: Bármelyik lehetőség jobb, mint Ibrahimmal találkozni, úgyhogy meghoztam a döntést.
- Rendben. Akkor... ugrok - szóltam, majd hogy ne kelljen olyan magasról elkapnia, először leültem az ágra, majd utána csúsztam le róla.
Rémülten hunytam le a szemeimet, és a legkellemetlenebbre számítottam.
Nem volt az.
A két erős kar elkapott, s magához szorított. Az egyik keze a hátam közepén, a másik a térdhajlatomnál állapodott meg, így a lábam még nem érte el a földet, s a férfi feje is a mellkasommal volt egy vonalban.
- Hopp, egy fáról pottyant szép hölgy – vigyorodott el, majd óvatosan lerakott a földre.
Ez a hirtelen közelség még inkább zavarba hozott. Fekete szemei nagyon közel kerültek, s férfias illata is megcsapott.
- Köszönöm szépen a segítségét - hajhajoltam meg felé, amikor elengedett, majd zavartan túrtam egy tincset a fülem mögé.
- Akkor már ezt is – biccentette oldalra a fejét, majd váratlanul a hajamhoz nyúlt, s a másik oldalt is hátrasimított pár szálat. - Mily' szerencsés ez az uralkodó, hogy ilyen angyal tartozik a háremébe...
Teliment vérrel az arcom. Gyorsan törjük meg ezt a kínos beszélgetést valami másféle témával.
- Megtudhatnám a megmentőm nevét, hogy imába foglalhassam? - mosolyogtam fel rá.
- Bali bég. És az Öné, gyönyörű hercegnőm? - simította meg az arcom. Ledermedtem a közvetlenségén. Szabad neki ezt...?
- Szívesen – mosolyogtam. Hogy is mondhatnék ellent egy hercegnek?
- De ne sokáig! A szultán nagyasszonyhoz kell mennem! – szabta ki a feltételt.
- Rendben, egy pár perc játék, az még belefér – kuncogtam fel.
Talán nekem is jót fog tenni; végre megrugdoshatok valamit.
Mustafa megindult, és elrúgta a labdát. Én utánaszaladtam, és gyengéden visszataszítottam azt a trónörökös felé a lábammal. Így folytattuk ezt kacagva, miközben öntudatlanul elsodródtunk a palota belső kertje felé.
- Te nem olyan vagy, mint a többi lány – közölte velem a megállapítását futás közben.
- Miért, milyen a többi lány? – kérdeztem, miközben elrúgtam a labdát.
- Ők sosem játszanak velem, mert félnek, hogy összegyűrik a ruhájukat. De te szereted jól érezni magad – küldött felém egy tündéri mosolyt. Megolvasztott.
- Tudod, van két kistestvérem. Az otthonomban sokat labdáztam velük – meséltem neki önfeledten, és ahogy felrémlett előttem a két kis ördögfióka arca, iszonyatos honvágyam támadt. Oly’ sok idő eltelt... Vajon mi lehet velük? Mi lehet anyámékkal? Bízok benne, hogy épségben elmenekültek, és most is együtt vannak valahol. Biztosan azt hiszik, meghaltam. Bár, talán édesanyám tudja, mi lett a sorsom.- Hoppá – nyilvánultam meg, amikor a játékszer nem esett vissza, csupán a madarak rebbentek szét, és néhány levél hullott a földre.
A hercegre pillantottam, akinek fekete szemecskéi csalódottan pillantottak a magas fára, melynek két vaskos ága közé szorult a labdája.
- Ne aggódj, felmegyek érte! – mondtam rögtön, hiszen az a bánatos szempár az elevenembe vágott.
- Hogyan? – pislogott értetlenül.
- A testvéreimmel gyakran jártunk így. Muszáj volt megtanulnom fát mászni.
És már kaptam is le a cipellőimet. A fához sétáltam, megkapaszkodtam két alsó ágban, majd felhúztam magam. A labda egy felsőbb ágon akadt, ami már elég magasan volt, de én tapasztalt mászóként csimpaszkodtam fel, és pár pillanat múlva már ki is szabadítottam a játékot a fogságból.
Mustafa boldogan kapta el, majd felpillantott rám.
- És hogyan jössz le?
- Ahogy feljöttem, hercegem – feleltem egyszerűen.
Közben a két lány megelégelte a várakozást, és közölték, hogy most már aztán tényleg el kell kísérniük a trónörököst a Validéhez.
- Le ne ess! – mondta búcsúzóul a herceg, majd rám mosolygott, és integetve a szolgálólányok után ment.
- Nem fogok! – kiáltottam vissza, ám ez a kijelentésem elhamarkodottnak bizonyult. Ugyanis amikor az alsó ágra léptem, az váratlanul reccsent egyet. Még épp időben kaptam vissza a lábam, és kapaszkodtam meg a fatörzsben, különben az ággal együtt zuhantam volna a földre.
Nagy szemekkel pillantottam le. Nem volt több alsóbb ág, ami segítségével lemászhattam volna, ahhoz pedig túlságosan magasan voltam, hogy leugorjak.
- Ó, a fene essen belé! – mérgelődtem, de aztán ahogy tudomásul vettem a helyzetet, elkezdtem pánikba esni. Hogy a csudába jutok le innen?
A herceg után néztem, azonban már nem láttam őt a távolban.
- Ne, ne, ne...! – pánikoltam be végképp. Szerencsére a palota kertbe vezető ösvényénél megpillantottam Gül agát. Már éppen elkiáltottam volna magam a segítségéért, amikor is észrevettem, hogy valaki más is van vele, és őt kíséri be a kertbe. Rémülten bújtam a fatörzs takarásába. A két férfi tőlem nem messze állt meg.
- Itt várakozzon, kérem. Ibrahim pasa nemsokára megérkezik – hajlongott az aga, majd visszaindult. Ledermedtem.
Ibrahim idejön? Na nem, nem! Le kell jutnom innen, mielőtt ez megtörténik!
Félénken pillantottam az ismeretlenre. Fiatal, magas és jóvágású férfi volt, arcán igencsak dicséretre méltó sötét bajusszal. Az oldalán kard hevert. Tehát katona. Viszont nincs egyenruhában, és a fővezírrel találkozik a palotában, úgyhogy biztosan nemes. Merjem a segítségét kérni?
Remegni kezdtem, így erősebben kapaszkodtam, miközben még mindig bujkáltam, viszont szerencsétlenségemre a férfi váratlanul felpillantott. Egyenesen rám.
- Jó onnan a kilátás, asszonyom? - kérdezte vigyorogva, éppen csak nem nevetve.
Elmosolyodtam zavaromban.
- Igazán mesés, de már egy kicsit unalmassá vált. Hiányolom az anyaföldet - nevettem el magamat kínosan. A férfi vigyora kiszélesedett, majd alám lépett.
- Hadd segítsek lejönni.
- Lekötelezne, uram. - Haboztam. - De hogyan?
- Ugorjon csak bátran, majd én elkapom.
Idegesen haraptam az ajkamba. Komolyan mondja? És hogyha közben megütöm? Vagy hogyha nem kap el?
Gyorsan megvolt a válasz: Bármelyik lehetőség jobb, mint Ibrahimmal találkozni, úgyhogy meghoztam a döntést.
- Rendben. Akkor... ugrok - szóltam, majd hogy ne kelljen olyan magasról elkapnia, először leültem az ágra, majd utána csúsztam le róla.
Rémülten hunytam le a szemeimet, és a legkellemetlenebbre számítottam.
Nem volt az.
A két erős kar elkapott, s magához szorított. Az egyik keze a hátam közepén, a másik a térdhajlatomnál állapodott meg, így a lábam még nem érte el a földet, s a férfi feje is a mellkasommal volt egy vonalban.
- Hopp, egy fáról pottyant szép hölgy – vigyorodott el, majd óvatosan lerakott a földre.
Ez a hirtelen közelség még inkább zavarba hozott. Fekete szemei nagyon közel kerültek, s férfias illata is megcsapott.
- Köszönöm szépen a segítségét - hajhajoltam meg felé, amikor elengedett, majd zavartan túrtam egy tincset a fülem mögé.
- Akkor már ezt is – biccentette oldalra a fejét, majd váratlanul a hajamhoz nyúlt, s a másik oldalt is hátrasimított pár szálat. - Mily' szerencsés ez az uralkodó, hogy ilyen angyal tartozik a háremébe...
Teliment vérrel az arcom. Gyorsan törjük meg ezt a kínos beszélgetést valami másféle témával.
- Megtudhatnám a megmentőm nevét, hogy imába foglalhassam? - mosolyogtam fel rá.
- Bali bég. És az Öné, gyönyörű hercegnőm? - simította meg az arcom. Ledermedtem a közvetlenségén. Szabad neki ezt...?
- És ezt azért kérdezed, mert...? - hallottam meg Ibrahim komoly és kemény hangját mögülünk. Rémület száguldott végig rajtam, ahogy megfordultam. Mióta áll itt? – Üdvözletem, Bali bég! – köszöntötte a mellettem állót.
A fenébe is, sokkal hamarabb segítséget kellett volna kérnem, hogy lejöhessek. Akkor most nem kéne őt látnom.
Nyomban meghajoltam előtte. Megmentőm – kit Bali bégnek hívnak, mint kiderült – ugyanígy tett.
- Megtisztelő újra látni, pasám – viszonozta a köszönést Ibrahimnak a férfi. Kezdtem kellemetlenül érezni magam a két hím társaságában.
- Nekem most már vissza kell mennem. Engedelmükkel – hajtottam fejet.
- Eredj hát - húzta ki magát a pasa, s zordan nézett rám, talán már lenézően is.
Nyomban meghajoltam előtte. Megmentőm – kit Bali bégnek hívnak, mint kiderült – ugyanígy tett.
- Megtisztelő újra látni, pasám – viszonozta a köszönést Ibrahimnak a férfi. Kezdtem kellemetlenül érezni magam a két hím társaságában.
- Nekem most már vissza kell mennem. Engedelmükkel – hajtottam fejet.
- Eredj hát - húzta ki magát a pasa, s zordan nézett rám, talán már lenézően is.
Ch, mire fel ez a kevélység? Hidegen pillantottam rá, majd a béghez fordultam.
- Még egyszer köszönöm – suttogtam, ahogy elhaladtam mellette. Semmi gyomrom nem volt tovább egy levegőt szívni azzal a szívtelen pasával.
- Még egyszer köszönöm – suttogtam, ahogy elhaladtam mellette. Semmi gyomrom nem volt tovább egy levegőt szívni azzal a szívtelen pasával.
A szultán már a fásjelenetnek nem volt a látója.Közben szulejmán Alaksandrára gondolt szobájában.Este miután mindenki lefeküdt.Canfeda asszony,és AFife felkészítették Aleksandrát.Megfürdették,és pompás ruhába öltöztették.Előbb Validéhoz viszik.
-Valide:Aleksandra...
-A:Asszonyom!Tudom fel tételeidet...Afife asszony tájékoztatott.Parancsaiidat követem!
-V:Rendben..ez a te érdekedben van!Hódítsd meg a szultánt,és akkor ágyas leszel!Nem kell szolgaként élned..talán még herceget is szülhetsz!Jól jegyezd meg!Ettől az estétől függ jövőd!Most induljatok...
Aleksandra beérve szulejmánhoz,megcsókolja kaftánját.Szulejmán felemeli arcát,majd Aleksandra ránézz,és azt mondja neki,hogy elolvad ha kék szemeivel rá pillant,amik olyanok mint a tenger.A szultán erre megcsókolja,majd együtt éjszakáznak.Szulejmán nagyon boldog,elvan ragadtatva a lánytól.Szulejmán megkérdi hogy hogy lehet ilyen angyali:Aleksandra annyit mond,hogy azért ilyen mert a közelébe lehet,és hogy ő a végzete.Szulejmánnak tetsznek a szavak,és megcsókolja hevesen Aleksandrát.Reggel Aleksandra fel kell,és míg a szultán alszik ki megy a folyosóra,ahol Canfedával találkozik.Canfeda leszídja amiért,Aleksandra felelőtlenül mászkál.Aleks beszámol a kalfának a csodás éjjelről,és megkéri az asszonyt,hogy hozzon nekik reggelit.Valide Afifét kérdi arról hogy mi a helyzet Aleksandrával.Afife örömmel meséli hogy a lány még mindig a szultánnál időzik.Ekkor Valide ugy dönt ide kéreti Gülbahart.Aleksandra reggelivel fogadja a szultánt.A szultán rámosolyog Aleksra majd megcsókolja.Aleksandrának nagyon izlik minden étel.A szultán mosolyogva nézi ahogy Aleksandra mindent fel fal,majd verset szaval neki.Mustafa válidénél arra kéri anyját hogy menjenek a szultánnál.Ekkor Valide közbelép hogy most nem mehetnek mert még a szultánnál van az új kedvence.Ekkor Gülbahar ledöbben.Ibrahim menne a szultánhoz,de közlik vele hogy még ágyasa nála van.Ibrahim dühös amiért őt nem tájékoztatták semmiről sem.Valide Afiéfénak meséli,hogy milyen jó volt látnia Gülbahar ledöbbent arcát.Gülbahar ugy dönt lent reggelizik a háremben,hát ha megtudja az új ágyas nevét,de egyik lány sem tud semmit.Aleksandra szerelmet vall Szulejmánnak,és elmondja neki hogy mától mindenben követni fogja.Szulejmán ettől nagyon boldog.A lányok a háremben Aleksandra után érdeklődnek,de Esma azt hazudja hogy Aleks a régi palotában segétkezik.
Szulejmán
1.évad 2.rész
Szulejmán este a csillagokról beszél Aleksandrának a teraszon,aztán Aleksandra azt mondja a szultánnak hozzon le neki egyet.Szulejmánt ez nagyon megnevetteti.Mindketten jót nevetnek.Szulejmán aleksa fülébe sugja azt hogy Hürrem.Aleks nem érti mi ez.Szulejmán elmondja hogy a Hürrem a jó kedvet jelenti,és mellette nagyon jó kedvű,ezért szeretné ha mától a neve Hürrem lenne.Aleks boldogan csókkal fogadja új nevét.Gülbahar a szobájában sírdogál,de aztán fia miatt össze szedi magát.Gülbahar eldönti harcolni fog azért hogy a szultán újra felfedezze őt.Reggel Hürrem amikor kilép az ajtón Ibrahimba botlik.Ibrahimnak világossá vállik az új ágyas kiléte és meglepődik.Aleksa tovább menne,de Ibrahim megkérdi a lányt,hogy nem szégyelli-e magát,hogy miután Gülbahar a hárembe hozta ő így elárulja?Aleksa azt feleli arról hogy a szultán vele akar tölteni egy kid időt nem tehet.Ibrahim ajjasnak nevezi Aleksandrát,az pedig perverznek Ibrahimot,aki feldühödve zavarja el Hürremet.Aleks megkéri hogy mától szólitsa Hürremnek mert ez az új neve.
afifa észre veszi másnap reggel a validen a nyugtalanságot.a valide be számol a névtelen levélről.afife rögtön rá jön hogy nigar a szerzője,de erről semmit sem szól validenak.a valide nem akar kémkedni hatice után de úgy dönt este el megy meg nézi hogy igaz-e.a valide este meg bizonyosodik arról hogy hatice és ibrahim ténleg találkozgatnak,már majd nem közbe lépne,de ki eszel egy tervet.úgy dönt szulejmánnal beszélni fog,hogy ideje hogy ibrahimot ki házasítsa.a szultánnak tetszik az ötlet,ezért közli is vele hogy keresnek neki egy lányt a háremben.gülsa ezt meg tudja és azonnal szól szultánájának,mahidevrannak.mahidevran közli haticeval a rossz hírt.afife nyakon csípi nigart,hogy tudja hogy ő szította az esküvőt,csak még nem tudja miért.nigar nem bírja tovább magában tartani és el mondja hogy mennyire szereti ibrahimot.afife asszony szíve meg esik nigaron.ezért úgy dönt közben jár a validénél az érdekében.afife el kezdi ajánlani nigart ia validenak,hogy ő lenne a jó döntés ibrahimnak.a valide is egyet ért.szulejmán fogadja a velencei követet.mahidevran beyhan szultánával ebédel.ibrahimról és haticéről beszélnek.hatice nagyon legyengül.már enni is alig eszik.a valide aggódik érte.közben a háremben minden lány izgatott ibrahim miatt,bármelyikük örülne ha rájuk kerülne a döntés.gül aga csítitgatja őket.mahidevran gül agaval hozat serbet.szulejmán este mahidevránnál vacsorázik.és közli vele hogy meg emeli juttatásait.mahidevran nagyon örül.majd szulejmán vele is éjszakázik.másnap beyhan férjével reggelizik.beyhan megint csak haticéről pasnaszkodik.ferhat persze nyugtatgatja.ferhat pasa achmet pasanak panaszkodik hogy beyhan állandóan haticén aggódik.achmet pedig ibrahimon irigykedik,hogy mennyire viszi fel fele a szultán a sorsát.a szultán közli pasáival hogy nándorfehérvárra mennek hamarosan,hogy be vegyék azt.ahidevran el újságolja a validenak hogy a szultán meg emelte juttatását.hatice beyhannak panaszkodik,ibrahim miatt.épp ekkor érkezik mahidvran.a szultán is észre veszi hamarost haticén hogy még élni is alig van kedve egy ideje.hogy szinte egésznap ki sem mozdul ágyából.ezért meg lepetéssek készül neki.tudja ki vigasztalná meg őt.egy rég nem látott barátnője,bialmasa.ő fülane asszony.ú volt a szultán első felesége.1512-ben született egy fiúk,de az meg is halt hamar.aztán az asszony majdnem belehalt a fájdalomba.most edirneben él.hatice legjobb barátnője.szulejmán megparancsolja hogy hozzák ide titokban.gül aga érte is megy és el iz hozza titokban.szulejmán köszönti őt,és ara kéri hogy maradjon a palotában hatice miatt.fülane bele megy.
A honlap ára 78 500 helyett MOST 0 Ft.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Weblap látogatottság számláló:
Mai: 2
Tegnapi: 39
Heti: 277
Havi: 978
Össz.: 327 446
Látogatottság növelés
Mai: 2
Tegnapi: 39
Heti: 277
Havi: 978
Össz.: 327 446
Látogatottság növelés
szulejmán,másképpen!meg írtam a sorozatot saját elkébzelésem szerint! :) - © 2008 - 2024 - sulayman-teljes.hupont.hu